ARCHÍV TARTALOM

Vajon mi is el leszünk temetve vagy csak ott leszünk az Öreg Hölgy temetésén?   Nem tudok megbékélni azzal hogy egy véget nem érő őrületbe kergetnek bennünket a korona vírussal és mindazzal ami mögötte van. Mert mi is megy végbe? A Világgazdasági Fórum alapító elnöke nemrég nyíltan beszélt egy Big Reset-ről -nagy újraindításáról- s biztosan

Valahogy nem sikerült nekünk embereknek az igazsággal békét kötni. A hazugság még mindég köztünk él, mintha önmagunk elködösítését ápolnánk és őriznénk, mint valami csodálatos értéket. Csapkodós, izgága és önző világunkban mi emberek, a teremtés „koronája”, úgy közlekedünk a természetben, ősbölcsőnk lassan kimúló világában, mintha mindentudók és megmondók lennénk. Közben egyre dühödtebben vitatkozunk annak a balga

Nesze neked dák elmélet! Érdekes kérdések. Ezt a kérdéskört akár még bővíteni is lehetne… Tehát kik is voltak azok a dákok? És kik azok a románok és honnan jöttek?                                           Dr. Kazár Lajos: Kérdések a román történészekhez  /Dr. Kazár Lajos (Australian National University, Canberra)/ – 1. Feltételezve, hogy a románok állandó lakosai voltak azon földnek,

Világosan kivehető hogy mely területeket vették el még tőlünk. Délvidékhez nemcsak Vajdaság tartozik, hanem azok a területek, magyar lakta városok, települések, falvak is amelyek Horvátország, Szlovénia és Ausztria területén találhatóak. Az I. Világháború után a párizsi békekonferencia a jugoszláv-magyar határt a Mura és a Rába vízválasztóján húzta meg. Így került a Muravidék (Prekmurje) a Szerb-Horvát-Szlovén

Délvidék   Előzetesként, szabadkai születésű vagyok, fél életemet Szabadkán éltem le. Vannak élményeim tapasztalataim is azzal kapcsolatban mit jelent kisebbségben, akkor még bújtatott, de állandóan jelenlévő gyűlölet érzésével élni, nap, mint nap. Az iskolában, az utcán, az egész városban, csak akkor még kevesebben voltak „honfitársaink”, a szerbek. Az 1980-as évektől kezdve már gátlástalanul arcába ugatták